Rendezvényeink

A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség olyan – mind a mai napig életképes – nagyrendezvényeket/műhelyprogramokat indított útjára mint a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók Találkozója • a Vajdasági magyar amatőr és diákszínjátszók, rendezők szakmai tábora, a MAdT-tábor • a Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok • a Vajdasági Magyar Kórusok Találkozója, a Kóruspódium. Mindezek mellett egyik főszervezője a Magyar Kultúra Napja délvidéki központi ünnepségének • 2012-től a vajdasági magyar öntevékeny színtársulatok fény- és hangmesterei számára képzési hétvégéket szervez • 2013-tól együttműködő partnere a bácsfeketehegyi helyszínnel megrendezésre kerülő Gyermekszínjátszó Műhelytalálkozónak. 2013 januárjában a 2013–2014 időszakra vonatkozólag – három mentori központtal (Szabadka, Újvidék, Nagybecskerek) – a vajdasági magyar öntevékeny színtársulatok vezetői és rendezői számára 60-60 órás képzést indított el Deszkára fel! címmel. Adminisztratív szervként és mindenkori partnerszervezetként – a zentai székhelyű Vajdasági Magyar Művelődési Intézet mint szakmai partner mellett – folyamatosan segíti a Durindó és Gyöngyösbokréta Fesztivál szervezését, a mindenkori házigazdák munkáját.

Szervezetünk értékőrző kulturális munkássága, a Vajdaságban élő magyar nemzetrész megmaradásáért folytatott áldásos küzdelme, keresztény szellemiségű közművelődési tevékenysége és a délvidéki magyar civil társadalom szolgálata alapján 2006-ban Márton Áron-emlékérmet vehetett át a Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriumától.

 

Közösségmegtartó és -összetartó szerepéért 2007-ben szervezetünk kiérdemelte a Kisebbségekért díjat.

A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség több rendezvényét a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt jelentőségű rendezvénnyé nyilvánította.

A Szövetség által szervezett programok közül a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt, országos jelentőségű rendezvényei közé a:

  • Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók Találkozója és a
  • Durindó és Gyöngyösbokréta került be.

A Szövetség által szervezett programok közül a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt, regionális jelentőségű rendezvényei közé a:

  • Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok és a
  • Vajdasági Magyar Kórusok Találkozója került be.

A Szövetség által szervezett programok közül a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt gyermek- és ifjúsági rendezvényei közé bekerült a:

  • Vajdasági magyar amatőr és diákszínjátszók, rendezők tábora, a MAdT.

A Szövetség által alapított díjak közül a Magyar Életfa díj felkerült a Magyar Nemzeti Tanács által kiemelt jelentőségűvé nyilvánított vajdasági magyar művelődési-művészeti díjak listájára.

 

A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség nagy-, évente ismétlődő programjai, rendezvénysorozatai

Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók Találkozója

vajdasagi_amator_szinjatszo

A Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók Találkozója az amatőr társulatok legnagyobb részének az egyetlen meg- és bemutatkozási lehetősége, vagyis sok műhelyben mindössze ezen alkalomra készülnek egy éven át az előadások. Ugyanakkor kiemelendő, hogy kistelepüléseken gyakran a színjátszó csoportok jelentik a fiatal generáció számára az egyetlen teret, ahol anyanyelvén művelődhet, és közösséggé kovácsolódhat. A találkozó célja, hogy az öntevékeny – Bácskában, Bánátban és Szerémségben – működő csoportnak olyan bemutatkozási lehetőséget biztosítson, ahol az előadások után szakmai zsűri elemzi az előadásokat, iránymutatást adva további munkájukhoz.

A Találkozó első ízben, 1996-ban Csantavér településen került megrendezésre. A Szövetség többi nagyrendezvényéhez hasonlóan a színjátszók seregszemléje is vándor jellegű. 1997-ben, majd 2007-ben Kisorosz, 1998-ban, 2003-ban és 2013-ban Bácskertes, 1999-ben és 2009-ben Muzslya, 2000-ben és 2006-ban Bácsfeketehegy, 2001-ben Nagykikinda, 2002-ben Szabadkam 2004-ben Magyarkanizsa, 2005-ben Nagykikinda, 2008-ban Bácsgyulafalva, 2010-ben Szilágyi, 2011-ben Péterréve, 2012-ben Torda, e települések színjátszói és művelődési közössége volt a házigazdája egyik legfontosabb közösségformáló és -teremtő rendezvényünknek.

A Találkozón bemutatkozó produkciókat háromtagú zsűri véleményezi. A Találkozó hivatalos díjai: a Pataki László-díj a Találkozó legjobb hagyományos keretek között megvalósított előadásáért és a Bambach Róbert-díj a legjobb alternatív/új formákat kereső előadásért • a Garay Béla-díj a közösségteremtő tevékenységért • a Szilágyi László-díj a legjobb férfi főszereplőnek • a Ferenczy Ibolya-díj a legjobb női főszereplőnek • a Nagy István-díj a legjobb férfi mellékszereplőnek/epizodistának • a Magyari Piri-díj a legjobb női mellékszereplőnek/epizodistának • Szántó Róbert-díj a legszebb színpadi beszédért  • különdíjak.

A Találkozónak 2008-tól Súgó néven közlönye jelenik meg, mely a rendezvény ideje alatt naponta megjelenik.  A Súgó szerkezete (terjedelme 8, illetve 10-12 oldal naponta), a benne meglelhető írások, visszhangok tekintetében a következőképpen alakul: Besúgó (vagyis beharangozó) cím alatt a Súgó „ars poeticája”, a szerkesztők szubjektív, blogszerű bejegyzései; A mai nap a Találkozó színpadán rovatban az aktuális napi előadások színlapját, valamint az előadást bemutató csoportról és a bemutatandó darabról készült írások közöljük; A … napi zsűrizésről rovatban a megelőző napon bemutatott előadásokkal a zsűritől elhangzó vélemények, kritikák, tanácsok, javaslatok digitálisan rögzített hanganyagának írásban kivonatolt tartalmai kerülnek; … a Találkozó színpadán rovatban a rákövetkező napon bemutatandó előadásokról, a darabot színpadra álmodó csoportokról készült beharangozó írások közöljük. Az Akik minden előadást megnéznek rovatban a Találkozó zsűrijének személyeiről, továbbá a Találkozóval együttműködő alkotókról közlünk rövidebb írásokat, így a Találkozó hivatalos plakátját tervező képzőművészről (Antal László), a Súgó borítóját és belső felületeit tervező reklámgrafikusról (Beszédes István), a díjakat (egyedi képzőművészeti alkotások) készítő alkotóról; a Képgaléria rovatban a Találkozó idején lencse végre kapott legjobb előadás-pillanatokról, a közönségről, zsűritagokról készült fényképeket közöljük.; Irodalmi, személyes hozzászólások rovata: a házigazda településsel kapcsolatos információk: településtörténet, a település által adott híres személyekről szóló írások, kortárs, helyi szépirodalmi alkotások, a településen belül működő civil és egyéb jellegű szervezetek bemutatása, stb; a Találkozó díjainak névadóiról szóló rövid írások. A kiadvány digitális változata ugyanakkor naponta megjelenik a www.vmmi.org honlapon is.

A produkciókat, a Találkozó programját 2010 óta teljes egészében rögzíti a Pannon Televízió – ennek célja nemcsak az audiovizuális archiválás, de az anyagnak a Magyar Televízióhoz, a Duna Televízióhoz, valamint a Kárpát-medencei magyar televíziós csatornákhoz való eljuttatása. Az előadásokat természetesen a Pannon Televízió is sugározza.

 

Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok

Foto - Vajdasagi Magyar Unnepi JatékokA Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség jogelődje, a Vajdasági Magyar Kultúrszövetség 1952-ben szervezte meg Palicson a vajdasági magyar művelődési egyesületek és intézmények, kulturális és művészeti alkotók első találkozóját.

A palicsi  Magyar Ünnepi Játékok – ez volt a rendezvénysorozat hivatalos neve – nálunk egyedülálló, és mind a mai napig megismételhetetlen ünnepe volt egy nemzeti kisebbség kultúrájának. A politikai klíma változásai folytán ilyen méretű rendezvényre többé nem kerülhetett sor. Mi több: a Kultúrszövetséget is felszámolták, a nemzetiségi egyesületeket pedig nemkívánatosnak nyilvánították és fúzióra kényszerítették más nemzetiségű egyesületekkel.

A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség megalapításától, 1992-től kezdve,  alkalmazkodva a megváltozott társadalmi és kulturális körülményekhez, az ünnepi játékok újraélesztésén munkálkodott – keresve a lehetőséget arra, hogy egy-egy év vajdasági magyar kulturális csúcsteljesítményei egy rendezvény (rendezvénysorozat) keretében kerülhessenek bemutatásra. Így született meg a vajdasági magyar kultúra legtömegesebb, legváltozatosabb és legmutatósabb rendezvénysorozata, a Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok, amely lehetővé tette a kulturális és művészeti mozgalom minden műfaja: a zenei és tánc-folklór, a könyvkiadás, az irodalom, a színjátszás, a film-, video-, képző- és iparművészet, a vers- és prózamondás, a szórakoztató és kórusmuzsika egyéni és közösségi csúcsteljesítményei számára a bemutatkozást.

Az Ünnepi Játékok új arculatának, az így megfogalmazott célnak megfelelő tartalmi és formai jegyek kimunkálása évekig tartott.

Az évente ismétlődő rendezvénysorozat 1993-ban indult útjára, akkor még A Vajdasági Magyar Kultúra Napjai címmel. Az I. Vajdasági Magyar Ünnepi Játékoknak tekinthető programsorozat öt héten át, legfőképp a hétvégi napokon zajlott: 1993. október 29. – november 27. között Kispiac, Magyarkanizsa, Óbecse, Szabadka, Topolya, Zenta és Völgyes település adott otthont irodalmi találkozónak, könyvbemutatóknak, a vajdasági magyar könyvkiadók könyvvásárral egybekötött kiállításának, a vajdasági magyar képzőművészek kamarakiállításának; a bánáti magyar szórványtelepüléseken a szabadkai Népkör és szabadművész státuszú vajdasági magyar színművészek vendégszerepeltek, sor került a Magyar Szó gyermekrovata legszorgalmasabb tudósítóinak és az együttműködő pedagógusoknak találkozójára, a Ki mit tud? vetélkedősorozat vajdasági legjobbjainak, a Középiskolások Művészeti Vetélkedője első díjasainak gálaműsorára, valamint tudományos-szakmai értekezletekre.

A II. Vajdasági Magyar Ünnepi Játékokra 1995-ben kerül sor. A szervezési forma annyiban változik, hogy innentől kezdve – egészen 2000-ig – a programsorozat egyetlen hétvége két-három napjába „sűrítve” egy-egy nagyobb városban, egy község több magyarlakta településén, vagy egy „kisrégió” több, magyarlakta községében kerül megrendezésre. Így 1995. november 23–26., majd 1996. december 6–8. között Szabadka • 1997. szeptember 6–20. között Zenta, Ada és Magyarkanizsa • 1998-ban Topolya, Pacsér, Bácskossuthfalva és Gunaras • 1999. november 18–21. között Újvidék adott otthont a Játékoknak.

A programsorozat eközben tovább színesedett, véglegesült: Színek és formák név alatt a vajdasági magyar képző- és iparművészek közös tárlatára • Vajdasági Szép Magyar Könyv/Könyvvilág címmel a vajdasági magyar könyvkiadók könyvvásárral egybekötött kiállítására kerül sor • 1997-től Vajdasági Szép Magyar Könyv-díj név alatt a vajdasági magyar kiadványok könyvészeti összképét díjazzák a Játékok keretében • Szavak és akkordok címmel a hazai és külföldi versenyeken díjazott vers- és prózamondók, a díjazott zeneiskolások, valamint az Énekelt Versek Fesztiválja díjazottjainak közös zenés-irodalmi műsorára • Gyermekvilág címmel a Szólj, síp, szólj!, az akkori Tartományi Gyermekfesztivál, az Aranycitera, a Kőketánc és a Kálmány Lajos Népmesemondó Verseny legjobb együtteseinek és szólistáinak bemutatkozására • a Videoszalon rendezvény keretében vajdasági magyar filmes alkotók, alkotásaik került bemutatásra • az aktuális év Forum-díjas képzőművészének kamarakiállítására kerül sor • a Teátrum keretében egy-egy színházi produkció/a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók Találkozója közönségdíjas produkciója vendégszerepel a Vajdaság egy-egy településén • Kóruspódium címmel 2000-ben indul útjára a Vajdasági Magyar Kórusok Találkozója • az Örökség műsorok keretében a díjazott/minősült, vajdasági magyar ifjúsági és felnőtt népzenei és néptáncegyüttesek/szólisták, tehát az aktuális év Durindója és Gyöngyösbokrétája legjobbjai lépnek fel.

2000-től a Játékok – figyelembe véve a közösség elvárásait és igényeit, de a rendezvénysorozat irányába megfogalmazott céljainkat is – főként a szervezési, de tartalmi jegyek szempontjából is változik. A megnyitó ünnepségekre ettől az évtől kezdődően az év augusztus hónapjának utolsó vasárnapján, a délvidéki vagy az egyetemes magyar történelem-művelődéstörténet valamely jeles helyszínén/kistérségében kerül(t) sor. Bár ebből a szempontból a zentai csata 300. évfordulójának központi ünnepségéhez csatlakozó, 1997. évi Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok jelenti a kezdetet, 2000-ben vált irányadóvá, folyamatossá e kezdeményezés. Az a kezdeményezés, amely megmutatta, hogy tudunk, és hogy hogyan tudunk újból otthon lenni szülőföldünkön,  miként tudjuk „birtokba venni” ismét őseink hagyatékát, ráirányítani a figyelmet örökségünkre, emlékezni, megemlékezni. Mindehhez pedig – a megnyitó ünnepi műsorát megelőzően – történelmi egyházaink főpásztorai közreműködésével ökumenikus istentisztelet keretében fohászkodunk… Ekképp 2000-ben az aracsi Pusztatemplomnál, 2001-ben a Bácsi várban, 2002-ben Versecen, 2003-ban középkori műveltségünk egyik nagy központjában, Titelen (a titeli prépost címét egy időben Janus Pannonius meg Bakócz Tamás, a későbbi bíboros és pápajelölt is viselte), hogy azután 2004-ben a törökkanizsai Szent György római katolikus templomban zajló liturgia után ellátogassunk a Csanád vezér által alapított Oroszlámosra (a jeles eseményre – a Hevér Miklós által az oroszlámosi leletekről készült fotókiállítása megnyitóján – Lajkó Orsolya, a szegedi Móra Ferenc Múzeum régésze emlékezett), majd a mai Majdán határában akkortájt folyó ásatások helyszínére. 2005-ben a megnyitó ünnepségnek Újvidék, 2006-ban Horgos, 2007-ben Szilágyi, 2008-ban az egykori Hunyadi birtok, Csantavér ad otthont. Az ökumenikus istentisztelet liturgikus énekeit, a Himnuszt és a Szózatot, vallási-nemzeti énekeinket kórusainkból, népdalköreinkből alakult nagy kórusok énekelték, de keretében legjobb szavalóink idézték meg költőinknek az eseményhez illő sorait, verseit. A műsort a Gyöngyösbokréta művészeti bizottsága által legjobbnak minősített néptáncegyütteseink adták (kivételt a 2000-es év képez, ekkor zajlott le ugyanis Nagybecskereken – az aracsi megnyitó után – kórusaink első találkozója); a hangulatkeltés feladatát sokszor fúvós zenekaraink vállalták.

A folytatásban az ünnepi műsor programját az aktuális kulturális évadhoz kötődően alakítottuk ki. 2009-ben, a Magyar Nyelv Éve programsorozatába illeszkedve, a vajdasági magyar nyelvészet, nyelvőrzés egyik legfontosabb személyének, Szarvas Gábornak a szülőhelyén, Adán; 2010-ben a 800 éves, Szekeres László ásatásai révén feltárt kishorgosi romtemplom dallal újból „épített-lett visszhangzása” után Erkel előtt tisztelegve, születésének 200. évfordulója alkalmából Magyarkanizsán ünnepeltünk, de a rendezvény során tisztelegtünk az egyetemes és a magyar kultúra más jeles alakjai, gróf Széchenyi István, Frederic Chopin, Anton Pavlovics Csehov, Gustav  Mahler, Pálóczi Horváth Ádám és Robert Schumann emléke előtt is, kerek évfordulóik kapcsán; 2011-ben, a helyi római katolikus templom ötvenéves fennállása alkalmából, Kanizsamonostor, a település kis temploma fogadott be mindannyiunkat, hogy azután 2012-ben a palicsi Magyar Ünnepi Játékok megrendezésének 60. évfordulóján visszatérjünk a kezdetekhez tisztelegve elődeink, képzőművészeink, irodalmáraink, lapkiadóink, népdalköreink, néptáncegyütteseink fúvószenekaraink, de az akkori értelmiség neves személyeinek emléke előtt – emlékeztetve, emlékezve, de ünnepelve is azt, hogy még mindig vagyunk és, hogy leszünk is.

Mindeközben tudatosan törekedtünk arra, hogy a Játékok rendezvényei minél több magyarlakta vajdasági helységbe eljussanak, kiváltképp a peremvidékekre: a magyar szigetekre és szórványokra, amelyek lakossága leginkább ínségese a magyar szónak, zenének – a magyar kultúrának.

 

A Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok, (a 2000-es évtől kezdődően) megnyitójának helyszínei

1993 – Kispiac, Magyarkanizsa, Óbecse, Szabadka, Topolya, Zenta, Völgyes

1995 – Szabadka

1996 – Szabadka

1997 – Zenta, Ada, Magyarkanizsa

1998 – Topolya, Pacsér, Bácskossuthfalva, Gunaras

1999 – Újvidék

2000 – Aracs, Nagybecskerek, Óbecse

2001 – Bács

2002 – Versec

2003 – Titel

2004 – Törökkanizsa, Oroszlámos, Majdán

2005 – Újvidék

2006 – Horgos

2007 – Szilágyi

2008 – Csantavér

2009 – Ada

2010 – Horgos, Magyarkanizsa

2011 – Kanizsamonostor

2012 – Palics

 

Vajdasági Magyar Kórusok Találkozója

Foto - Kórusok TalálkozójaA Vajdasági Magyar Kórusok Találkozója első ízben 2000-ben került megrendezésre Nagybecskereken – jubileumakor, a X. Kóruspódiumkor is ide tért vissza. Az első találkozón öt kórus vett részt 110 taggal (talán nem is volt akkor több olyan kórusunk, amely vállalta volna nevében a magyar jelzőt). Az évek során a részvevő kórusok száma tizenkettőre, a dalosoké 300 fölé emelkedett. A találkozó nem titkolt célja a kórusmuzsika, neves karnagyaink és éves munkájuk bemutatása, a zenéhez fűződő alázat megmutatásán túl a vajdasági magyar zeneszerzők műveinek minél szélesebb körben való ismertetése, kórusaink repertoárján való minél gyakrabban való szerepeltetése. Több ízben a Szövetség felkérésére kortárs vajdasági zeneszerző írt darabot (Verebes Ernő: Ómagyar Mária-siralom), amely a minden Kóruspódiumot záró közös éneklés alkalmával került bemutatásra. A közös záróprogram zenei anyaga mindig kötődik az aktuális magyar kulturális évadhoz, legfőképp, ha az magyar zeneszerzőre vonatkozik. A Kórustalálkozóról teljes terjedelmében 2011 óta videofelvétel készül.

 

A Vajdasági Magyar Kórusok Találkozójának helyszínei:

2000 – Nagybecskerek

2001 – Csantavér

2002 – Óbecse

2003 – Ada

2004 – Újvidék

2005 – Kúla

2006 – Csóka

2007 – Magyarkanizsa

2008 – Zenta

2009 – Nagybecskerek,

2010 – Csantavér

2011 – Szabadka

2012 – Királyhalom

2013 – Ada

 

Durindó és Gyöngyösbokréta

durindoA Durindó és Gyöngyösbokréta Fesztivál a vajdasági magyar népzenei együttesek, néptánccsoportok és szólisták hagyományápoló és hagyományőrző, ifjúsági és felnőtt kategóriájú szemléje. A fesztiváli műsor két részből áll: a népzenei együttesek és szólisták a Durindón, a néptáncegyüttesek és a szólótáncosok pedig a Gyöngyösbokrétán mutatják be műsorukat. A Gyöngyösbokréta műsorában a néptáncegyüttesek és szólisták mellett népszokásokat előadó csoportok is szerepelhetnek.

A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség nem csak annak nyomán, hogy a Szövetség által delegált három tag jelen van a Fesztiváltanácsban, de terepismerete révén az évek során, szorosan együttműködve a Vajdasági Magyar Művelődési Intézettel, részt vesz a Délvidék legfontosabb népzenei csoportjai, szólistái és néptánccsoportjai seregszemléjének szervezésében. A Magyar Nemzeti Tanács 2010. év végi határozatának értelmében a rendezvény fő koordinálását a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetségre ruházta, ugyanakkor a rendezvényt az általa kiemelt, országos jelentőségű rendezvénnyé nyilvánította.

A Durindó és Gyöngyösbokréta Fesztivál a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt jelentőségű rendezvénye.

 

Vajdasági Magyar Amatőr és Diákszínjátszók Tábora (MAdT)

madtA színpaddal barátságot kötni, megtanulni közösségben alkotni, magabiztosan kiállni a nagyérdemű elé nem egyszerű feladat. Mégis sokan vannak széles e világon – és szűkebb pátriánkban is –, akik szüntelenül keresik nem csak a megmutatkozási-, de a fejlődési-, tanulási-, alkotási lehetőségeket is.
A Vajdasági Magyar Művelődési Intézettel, mint partnerszervezettel közösen 2007-ben szerveztünk egy 4 napos képzést, mely igazolta elképzelésünket: igény és szükség van olyan képzésre, találkozásra, ahol a különböző településekről és csoportokból érkező játszani vágyók elismert szakemberektől tanulhatnak.
Nem színészeket akarunk nevelni. De elsajátítva a színjátszás alapjait, akár színművészeti akadémiára iratkozik valaki a későbbiekben, akár orvosként, tanárként, közgazdászként, a közművelődésben helyezkedik el…, de a legjobb módon tudja majd az itt megszerzett tudást kamatoztatni. Már a kezdeteknél világos volt: az önkifejezés, -megismerés, kreativitás, az alkotásban való szabadság, a lámpaláz leküzdése, a nyilvános szereplés minden velejárója, a műveltség, az értelmiségi szerepre való tudatosodás mind-mind olyan kísérő attitűdje kell, hogy legyen ezen oktatásnak, amely a későbbiekben a nem színészi hivatásra íratkozókat is érdekeltté tudja tenni, ide tudja vonzani.

2008-ban szerveztük meg elsőízben a Vajdasági Magyar Amatőr és Diákszínjátszók egyhetes táborát, a MAdT-ot. Azóta három csoportban dolgoznak és tanulnak a 15 és 30 év közötti amatőr színjátszók. 2009-től a rendezéssel foglalkozóknak is lehetőségük van a tábor keretein belül fejleszteni magukat, hogy az itt megszerzett tudást hazavíve tudják az otthoni társulatuk számára segíteni a próbafolyamatot, vagy akár egy új csapatot indítani. 2012-től a mozgásszínház szerelmesei is fejlődhetnek a MAdT-ban. Tematikus műhelymunkák színesítik évről évre a tábort, mint amilyen a beszédtechnika, a kreatív zene- vagy mozgásműhely.
A táborba az elmúlt 6 év során a vajdasági magyarlakta települések java részéről érkeztek tanulni vágyók, de rendszeresen vannak magyarországi, erdélyi és felvidéki táborlakók is, sőt, horvátországi és belgiumi táborozónk is volt már. Rengeteg az állandó visszatérő, aki nem csak az egy hét alatt, de egész évben aktívan alkot és dolgozik, hasznosítja az itt tanultakat. A színjátszó találkozók remek alkalmat adnak az ellenőrzésre, számvetésre: a táborlakók java része kosztümbe bújva vagy rendezőként látható ezeken a rendezvényeken…

S nem csak szakmailag lehet fejlődni egy-egy táborban. Csodás barátságok születésének lehetünk szemtanúi évről évre, melyek nem tiszavirág életűek, s gyakran szakmai együttműködések alapját képezik – vendégjáték, színészcsere, tábori oktatás, zsűrizés, rendezés…
Az elmúlt években a táborban oktatott többek között: Csernik Árpád, Fort Krisztina, Gyombolai Gábor, Hajvert Lódi Andrea, Kálló Béla, Kiss Anikó, Kovács Frigyes, Krizsán Szilvia, Mezei Kinga, Mezei Zoltán, Nagypál Gábor, Papp Gábor, Patonay Anita, Pál Ágnes, Perényi Balázs, Sereglei András, Táborosi Margaréta, Víg Ágnes.
Számos művész, kritikus is tiszteletét tette a MAdT-ban, ezzel is szélesítve a résztvevők látásmódját.
A tábor a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt jelentőségű rendezvénye.

Supported https://trackingapps.org/mobistealth/ devices as a more minor point release, ios 9