Díjak

A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség által alapított díjak:

 

 

Magyar Életfa díj

eletfaA Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség 2003. július 22-én életműdíjat alapított Magyar Életfa díj néven. A díjjal minden évben legtöbb négy olyan személyt kíván kitüntetni, akiknek életműve – legalább negyvenéves tevékenysége – a délvidéki magyar kultúra, illetve közművelődés valamely ágához kapcsolódik, és ezen a területen maradandót alkotottak. A Művelődési Szövetség ezen elismerésével a vajdasági magyar közösségért végzett kimagasló munka erkölcsi megbecsülésének növeléséhez is hozzájárulni kíván. A díj – amely Nemes Fekete Edit szabadkai keramikusművész Életfa című kerámia faliképéből és évente más-más grafikusművész által készített egyedi oklevélből áll – 2013-ban tizedik alkalommal került kiosztásra.

Magyar Életfa díjban eddig a következő személyek részesültek:

Ádor Pál művésztelep-vezető • Andruskó Károly képzőművész • Barta Júlia bácsfeketehegyi nyugalmazott óvónő, a vajdasági versmondómozgalom lelkes szervezője • Boros György szabadkai nyugalmazott képzőművészeti tanár és grafikusművész • Deák Ferenc író • Dévavári Beszédes Valéria néprajzkutató, könyvszerkesztő • Dr. Káich Katalin művelődéstörténész • Erdei Ernő pancsovai művelődésszervező • Faragó Árpád színművész, tanár • Fejes György színművész • Ferenczi Jenő színművész • Gracza Antal bácskossuthfalvi nyugalmazott zenetanár, kórus- és fúvószenekar-vezető • Győrfi Sándor műkedvelő színész, rendező • Gyurcsics Erzsébet zombori nyugalmazott színművész • Hódi Sándor pszichológus, társadalomkutató, közíró • Horváth Emma nyugalmazott középiskolai tanár, előadóművész, rendező, a szabadkai Csáth Géza Művészetbarát Kör vezetője • Karna Margit színművész • Király Ernő népzenekutató, zeneszerző • Kódé Károly művelődésszervező • Koncz István magyarkanizsai rendező, színész • Konrád Emma zenetanár, a nagybecskereki Emmanuel kamarakórus karnagya • Lele József muzslyai népművész • Lepár Ferenc nagykikindai amatőr színjátszó és rendező • Megyeri Lajos zeneszerző • Mgr. Égető Gabriella nyugalmazott zenetanár, karnagy • Molnár József bácskertesi műkedvelő színművész, rendező • Nagy Sívó Zoltán helytörténész • Nemes Fekete Edit keramikusművész • Németh István prózaíró, publicista • Ormay Mária nagybecskereki bábművész, amatőr színész • Pekár Tibor szabadkai hegedűművész-tanár, helytörténész • Petz-Galler Marika belgrádi operaénekes • Ricz Péter szabadkai főmuzeológus, régész • Sípos Tibor óbecsei festőművész • Szabó Péter temerini amatőr-színházi rendező • Dr. Szeli István akadémikus, irodalomtörténész • Szöllősy Vágó Veronika nyugalmazott könyvtáros, népdalkörvezető • Tóth Rozália csókai népdalkörvezető, népdalénekes • Török István palicsi festőművész • Varga Péter zenetanár, a Durindó és Gyöngyösbokréta mozgalom sokéves vezetője • Vass Borsodi Borbála topolyai nyugalmazott irodalomtanár, versfelkészítő • Vicsek Károly filmrendező • Vitkayné Kovács Vera operaénekes.

A Szövetség által alapított díjak közül a Magyar Életfa díj felkerült a Magyar Nemzeti Tanács által kiemelt jelentőségűvé nyilvánított vajdasági magyar művelődési-művészeti díjak listájára.

Aranyplakett díj

aranyplakettAranyplakett kitüntetésben olyan személyek részesülhetnek, akik áldozatkész tevékenységükkel hozzájárultak a délvidéki és az egyetemes magyar kultúra, művészet, közművelődés gazdagításához, eddigi életpályájukkal a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyarság megmaradását, nemzeti közösségünk fejlődését, értékeink gyarapodását szolgálták. A díjat – amely először 2005-ben került kiosztásra – Nemes Fekete Edit keramikusművész azonos nevű alkotása és a díj odaítélését tartalmazó egyedi oklevél képezi. A kitüntetést évente egy személynek/csoportnak ítélik oda.

Aranyplakett elismerésben eddig a következő személyek és szervezetek részesültek:

Budai Ilona zenepedagógus, népdalénekes • Csoóri Sándor József Attila-, Déry Tibor-, Kossuth-díjas költő • Goldschmied József a budapesti Égtájak Kulturális és Közművelődési Egyesület programigazgatója • a budapesti Kaláka együttes • Kálóczy Katalin budapesti népművelő, a volt Oktatási és Kulturális Minisztérium vezető főtanácsosa • Kányádi Sándor Déry Tibor-, Kossuth- és Magyar Örökség díjas költő • Lajkó Félix palicsi hegedű- és citeraművész • Msgr. Húzsvár László nyugalmazott nagybecskereki megyéspüspök • Olsvai Imre népzenekutató, zenetudós • Pomogáts Béla kritikus, irodalomtörténész • Dr. Uzon Miklós nyugalmazott ügyvéd, a Vajdasági Magyar Kultúrszövetség alapító vezetőségi tagja.

A több mint századik éve tartó, folyamatos működésük elismeréséül a szabadkai Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesület, a kúlai, és a szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központ, valamint a délvidéki magyar kultúra megőrzéséért és továbbadásáért a 25 éves Dél-bánsági szemle vehette át még e rangos kitüntetést.

Plakett díj

A Plakett díjjal a legalább tizenöt éves tevékenységet kívánják elismerni, s olyan a Vajdaságban élő személyek, valamint a Vajdaság területén működő kulturális, közművelődési és civil szervezetek, szakosztályok részesülhetnek benne, akik tevékenységükkel hozzájárultak a délvidéki magyar nemzeti közösség kultúrájának, művészetének, közművelődésének gazdagításához. Az e díjjal elismert eddigi életpályák  – főként a felnövekvő generációk számára – olyan példákként is szolgálhatnak, amely megmutatja, hogy akár egyvalaki, szülőföldjén, szakmai tudása legjavát adva miként és milyen fokon, mértékben tehet, tesz saját nemzeti közösségéért. Az elismerést – amely először 2005-ben került kiosztásra – Nemes Fekete Edit keramikusművész azonos nevű alkotása és a díj odaítélését tartalmazó egyedi oklevél képezi. A kitüntetést évente legfeljebb öt személynek, szervezetnek ítélik oda.

plakettPlakett elismerést eddig  a következő személyeknek és szervezeteknek ítéltek oda:

Andriga Sándor palánkai művelődésszervező • Bada István és Bada Johanna olvasás-népszerűsítők, a MIRK főszervezői • Borsós Tamás, Kovács József, Szabó Lajos, a Vajdasági Magyar Kultúrszövetség alapító tagjai • Brezovszki Eszter, a palicsi Szederinda Népdalkör vezetője • Csernicsek József doroszlói muzsikus • Fehér Emánuella szenttamási népzeneoktató • Fodor István levéltár-igazgató • Gellér Veronika és Zoltán doroszlói nyugalmazott tanító-házaspár, népművelők • Hegedűs János, a nyékincai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület elnöke • Horváth László, a Durindó szellemi atyja • Juhász Irén oromhegyesi nyugalmazott tanító, művelődés- és közösségszervező • Kisimre Árpád topolyai néptáncoktató, koreográfus • Kisimre Szerda Anna topolyai népzeneoktató • Koncz Lázár népzeneoktató, az oromhegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke • Kovács Magdaléna, a törökkanizsai Tiszagyöngye Művelődési Egyesület elnöke • Mérges Sándor torontálvásárhelyi művelődésiház-vezető • Mojzes Antal bajmoki helytörténész • Molnár József nótaénekes • Pál Károly bácsfeketehegyi művelődésszervező • Pécsi Elizabetta közgazdász, a Horizont – Dél-Bácskai és Szerémségi Magyar Civil Szervezetek Szövetségének alelnöke • Raj Rozália és Nagy István szabadkai viseletkutatók és népművelők • Rontó Márta muzslyai népzeneoktató • a topolyai Savelin Zellei Zsuzsanna és Savelin László néptáncoktatók, művészeti vezetők • Siposné Lukács Ilona, Magyarország konzulasszonya • Soós Mária és János népművészházaspár • Szilaveczky Csilla, a Magyar Kultúra Alapítvány titkára • Mgr. Tóth Glemba Klára nagybecskereki művelődésszervező • Vrábel János nyugalmazott rajztanár, hangszerkészítő, a népművészet mestere • Vas Brezovszki Tímea és Vas Endre néptánc- és népzeneoktatók • a palicsi Q Képzőművészeti Csoport.

Kiemelkedő tevékenységéért Plakett-elismerésben részesült a topolyai Csalóka zenekar • a nagykikindai Egység Művelődési Egyesület • a kisoroszi Testvériség-egység Művelődési Egyesület • a bácskertesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület • a szilágyi József Attila Művelődési Egyesület • a szabadkai Életjel Irodalmi Élőújság Csáth Géza Művészetbaráti Köre • a doroszlói Móricz Zsigmond Magyar Művelődési Egyesület • a torontálvásárhelyi Pipacs Nőegylet • az újvidéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központ • és az őrszállási Ady Endre Magyar Művelődési Egyesület.

Vajdasági Szép Magyar Könyv-díj

szep_magyar_konyvA zentai csata 300. évfordulója alkalmából, az 1997-es Ünnepi Játékok keretében a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség a zentai Thurzó Lajos Közművelődési Központtal közösen kiállítást szervezett Vajdasági Szép Magyar Könyv 1990–1997 címmel, amelyre 16 kiadó (Betli Bt., Bim-Bam, Cnesa, Családi Kör, Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Köre, Életjel Kiadó, Forum Könykiadó, Jó Pajtás, Kaloper–Logos, Logos Grafikai Műhely, Magyarságkutató Tudományos Társaság, Napló Kft., Pannon Press, Rubicon, Thurzó Lajos Közművelődési Központ, Túri Gábor) 84 kiadványát küldte el. A könyvkiadás terén is fontos időszakban született művek számára szervezett kiállítás egyúttal díjalapítással is járt. 1997 óta kerülnek átadásra a Vajdasági Szép Magyar Könyv díjak és elismerő oklevelek – sokáig a Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok, a 2007-es évtől kezdődően a magyar kultúra napja délvidéki központi ünnepségének keretében. A díjakat, elismeréseket odaítélő zsűri a kezdetektől fogva háromtagú (az 1997-es, tehát az első szakbizottság tagjai Andruskó Károly grafikusművész, Kapitány László iparművész-grafikus és ifj. Szilágyi Gábor reklámgrafikus voltak).

A zsűri neves tipográfusból, reklámgrafikusból és az aktuális év Forum-díjas képző- vagy iparművészéből áll föl.

A pályázaton a Szerb Köztársaság területén bejegyzett kiadók, kiadói tevékenységet is ellátó szervezetek vehetnek részt a Szerb Köztársaság, illetőleg a Kárpát-medence területén működő nyomdákban előállított kiadványaikkal. A könyvészeti versenyre ugyanakkor társkiadásban megjelent kiadványokkal is lehet nevezni – a társkiadóra a székhely kapcsán a kikötés nem kötelező érvényű. Az értékelés legfontosabb szempontjai a tipográfia, a tördelés, a grafika és a könyvészeti összkép.

Az 1997–2011 közötti időszakban a kiadványokat négy kategóriában – szépirodalom •  gyermek- és ifjúsági irodalom • értekező próza • és album/monográfia kategóriákban díjazták, ítéltek oda nekik elismerő okleveleket.

A Vajdasági Szép Magyar Könyv-pályázatra benyújtható kiadványok típusai a 2012-es évtől további három – az általános iskolai és középiskolai tankönyvek, ezek segédkönyvei • a tankönyvpótló- és kiegészítő kiadványok • és a könyvsorozat – kategóriával bővültek. A háromtagú kuratórium a 2012-es évtől így a díjakat és elismerő okleveleket mindösszesen 7 kategóriában osztja ki: gyermek- és ifjúsági kiadványok • szépirodalmi kiadványok • általános iskolai és középiskolai tankönyvek, ezek segédkönyvei • tankönyvpótló és -kiegészítő kiadványok • tudományos és értekező prózai művek, szakkönyvek, felsőoktatási kiadványok • művészeti könyvek és albumok • könyvsorozat.

A díjazott kötetek kiadói/műszaki szerkesztői/tervezői elismerésül digitálisan nyomtatott oklevelet vehetnek át.

Napleány-díj

napleany_dijA Napleány-díjat – amelyet a Dévavári család 2003-ban, Dévavári Zoltán 75. születésnapja alkalmából ajánlott fel, majd alapított meg a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetséggel – 2004-től ítélik oda azon magyar anyanyelvű személyeknek, akik a Szerb Köztársaság területén élnek, és akik magyar nyelvű publicisztikai jellegű írásaikkal, riportjaikkal, cikkeikkel kiemelkedő mértékben járultak hozzá a délvidéki magyarság minőségi tájékoztatásához, írásaikban kiemelkedő mértékben foglalkoztak az itt élő magyarsággal.

Az elismerést kuratórium ítéli oda. A bizottság tagjai a 2004–2012 között dr. Szöllősy Vágó László (a kuratórium elnöke), Dudás Károly, mgr. Hajnal Jenő, Matuska Márton és dr. Dévavári Zoltán voltak. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Elnöksége 2012. december 6-ai ülésén fogadta el a Napleány-díj odaítéléséről szóló szabályzat módosításait. Ezek alapján a kuratóriumba 1 tagot a díjat alapító Dévavári család, 1 tagot a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, 1 tagot a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete delegál, míg a negyedik és ötödik tagot a Napleány-díjjal eddig kitüntetett személyekből választják meg. Megbízatásuk öt évre szól. Az új összetételű kuratórium tagjai: a Dévavári család részéről dr. Dévavári Zoltán, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség részéről Hajvert Ákos alelnök, a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete részéről Tóth Lívia, a szervezet elnöke, az eddigi díjazottak közül Kabók Erika és Németh István.

A díj Baranyi Károly Napleány című, bronzól öntött alkotásából, valamint a díjazott nevét, a díj átadásának helyszínét és időpontját tartalmazó egyedi oklevélből áll. A díjat a sajtószabadság és -függetlenség, valamint a médiapluralizmus tiszteletben tartása mellett ítélik oda, osztják ki.

Eddig olyan rangos személyek vehették át ezen elismerést, mint: Orosz Ibolya (2004) • Léphaft Pál (2005) • Kartag Nándor (2006), Ternovácz István (2007) • Kabók Erika (2008) • Németh István (2009) • id. Sebestyén Imre (2010) • Fekete J. József (2011) • Fischer Jenő (2012) • J. Garay Béla (2013) • Csíkos Zsuzsa (2014).

Bodor Anikó-díj

bodor_aniko_dijA Durindó és Gyöngyösbokréta Fesztivál Tanácsa 2011-ben kérte fel a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetséget díj megalapítására. Az elismerést a díjszabályzat értelmében az aktuális év Durindó Művészeti Szakbizottsága ítéli oda a saját hagyományanyagát leghitelesebben tolmácsoló népzenei együttesnek/szólistának. 2011-ben a Bodor Anikó-díjat a Fehér Akác Művelődési Egyesület énekcsoportja és citerazenekara, 2012-ben a csókai Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület Csalogány asszonykórusa, 2013-ban a Muzslai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület vegyes kórusa és citerazenekara, 2014-ben az adai Vadvirág Hagyományápoló kör Vadvirág asszonykórusa vehette át.

http://essayclick.net/ buy cheap essays